Járt már Szentendre gyönyörű Hanami japánkertben?

Szentendre egyik eldugott, kis utcájában sétálunk, a meredek úton felfelé kaptatva alig vesszük észre a szélben hajlongó bambuszokat a kerítés felett. A kapun át belépünk a kert első részébe, a Szárazkertbe. A szárazkertek Japánban az 1300-as évek környékén jelentek meg. A szárazkertek voltak az első zen kertek, ahol a vizet kőőrlemény jelképezi.

Hanami kert

A Dani Zoltán által épített Szárazkert az élet körforgásának története. A kert alkotója szerint fiatalon kis patakként csörgedezünk, ugrálunk ide-oda a vízeséseken. Később, ahogy tapasztalatot, tudást szerzünk, kiteljesedünk, és szélesebb folyóként megyünk tovább az életünkön. Végül visszatérünk az univerzumba, a nagy óceánba, így teljesítve be a teljes körforgást.

Séta a Hanami kertben

A Hanami japánkertben sétálva érdekes lehet elgondolkozni azon, hogy mit is szimbolizálhat ez a gyönyörű a japánkert. A Hanami japánkert az alkotó egyéniségének fejlődését mutatja be, hiszen a tervező a kert létrehozása óta minden héten legalább nyolc órát foglalkozik és törődik vele teljes szívvel, odaadással.

A Hanami japánkert részei

A Szárazkertből tovább sétálunk a Japánban közel ezer évvel ezelőtt megjelent kerttípusba, a Vizeskertbe, másnéven Paradicsomi kertbe. A bejáratánál az 1600-as évek Teakert-részlete köszönt bennünket bambuszcsobogóval, kőedénnyel és lámpással. A vizeskertekben gyakran találunk külön egységként kis teakerteket, ahol a teaszertartás gyakorolható.